Kezelési szimbólumok
![Print Print](http://hu.denor.sk/wp-content/uploads/2015/04/symbols.jpg)
A textíliák kezelési jelképei:
A textíliák kezelési jelképei a termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák (piktogramok) útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).
A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. Erre szolgálnak a gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevezett, ma már általánosan használt kezelési jelképek. A köznyelvi elnevezés a közúti közlekedésben használt, az adott forgalmi helyzetben érvényes közlekedési szabályokat jelző ábrákra utal.
Az ilyen kezelési útmutató azért különösen előnyös, mert szükségtelenné teszi a gyártót és a felhasználót egyaránt korlátozó szöveges közlést (előbbi nem mindig tudja, milyen nyelvterületekre kerülhet a terméke, utóbbi esetleg nem érti az azon szereplő, idegen nyelvű szövegeket).
Mi az impregnálás?
Ha már egyszer tiszta a ruha, érdemes a vízállóságát impregnálással helyreállítani, fokozni. Ennek gyakoriságát az határozza meg, hogy milyen gyakran és milyen körülmények között hordtuk a ruhát. Érdemes évente legalább egyszer leimpregnálni a dzsekiket, nadrágokat, de adott esetben egy hosszú több napos túra után is, ha a ruházat sok esőt kapott és/vagy sokat dörzsölődött növényzethez, sziklához, esetleg nagyon sáros lett. (A membránnal készült ruhadaraboknál az impregnálás tehermentesíti a membránt, növelve ezzel élettartamát, a pusztán impregnálással (kenéssel) kezelt ruháknál pedig ez maga a víztaszító réteg.)
Mi a detasálás?
Detasáló szerrel végzett helyi (lokális) tisztítás, foltkezelés.
Atkák
Bármennyire is tisztának tűnik, a leggondozottabb lakás sem pormentes. Ebben a porban él és szaporodik a házipor-atka. A poratkák a párás (65-75%-os relatív páratartalmú környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedvelik. Ideális életfeltételeket és táplálékot találva gyorsan szaporodnak. A nőstény naponta 1-4 petét rak le egyesével, kb. 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30, kedvezőtlenek mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.
![](http://szelloztetes.hu/images/newimg/103_23.jpg)
Egy emberről természetes folyamat részeként naponta kb. 1,5 gramm hámsejt válik le. Hámsejtjeink különösen az ágyneműn, párnákon, bútorhuzatokon, bútortesteken, szőnyegeken halmozódnak fel. Sajnálatos módon a házipor-atkák fő táplálékát éppen ezek az elhalt hámsejtek teszik ki. Naponta egy ember által elhullajtott mennyiség egymillió atka táplálására elegendő. Az atkák jelenlétét környezetünkben akár hasznosnak is ítélhetnénk, azonban a jelentős allergén hatása miatt sok ember számára az egyik leghaszontalanabb élőlénnyé vált.
A matrac az egyik legpiszkosabb tárgyunk. Életünk harmadát azon töltjük.
Az ágybetét a kórok egyik legfőbb hordozója, amit a házipor atka illetve annak ürüléke okoz, kíváló élőhelyet biztosítanak számukra az éjszaka kibocsátott testnedvek, az izzadtság és a „takarosan bevetett ágy“ napközben további kitűnő életteret nyújt a fertőzést terjesztő baktériumok fejlődésének.
Általános nézet, hogy rendszeres ágynemű cserével, alkalmankénti porszívózással ez a gond megoldódik, de ez nem így van: a rendszeres matractisztítás egészségügyi szempontból kiemelkedő fontosságú.