Kezelési szimbólumok
A textíliák kezelési jelképei:
A textíliák kezelési jelképei a termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák (piktogramok) útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).
A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. Erre szolgálnak a gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevezett, ma már általánosan használt kezelési jelképek. A köznyelvi elnevezés a közúti közlekedésben használt, az adott forgalmi helyzetben érvényes közlekedési szabályokat jelző ábrákra utal.
Az ilyen kezelési útmutató azért különösen előnyös, mert szükségtelenné teszi a gyártót és a felhasználót egyaránt korlátozó szöveges közlést (előbbi nem mindig tudja, milyen nyelvterületekre kerülhet a terméke, utóbbi esetleg nem érti az azon szereplő, idegen nyelvű szövegeket).
Mi az impregnálás?
Ha már egyszer tiszta a ruha, érdemes a vízállóságát impregnálással helyreállítani, fokozni. Ennek gyakoriságát az határozza meg, hogy milyen gyakran és milyen körülmények között hordtuk a ruhát. Érdemes évente legalább egyszer leimpregnálni a dzsekiket, nadrágokat, de adott esetben egy hosszú több napos túra után is, ha a ruházat sok esőt kapott és/vagy sokat dörzsölődött növényzethez, sziklához, esetleg nagyon sáros lett. (A membránnal készült ruhadaraboknál az impregnálás tehermentesíti a membránt, növelve ezzel élettartamát, a pusztán impregnálással (kenéssel) kezelt ruháknál pedig ez maga a víztaszító réteg.)
Mi a detasálás?
Detasáló szerrel végzett helyi (lokális) tisztítás, foltkezelés.
Atkák
Bármennyire is tisztának tűnik, a leggondozottabb lakás sem pormentes. Ebben a porban él és szaporodik a házipor-atka. A poratkák a párás (65-75%-os relatív páratartalmú környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedvelik. Ideális életfeltételeket és táplálékot találva gyorsan szaporodnak. A nőstény naponta 1-4 petét rak le egyesével, kb. 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30, kedvezőtlenek mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.
Egy emberről természetes folyamat részeként naponta kb. 1,5 gramm hámsejt válik le. Hámsejtjeink különösen az ágyneműn, párnákon, bútorhuzatokon, bútortesteken, szőnyegeken halmozódnak fel. Sajnálatos módon a házipor-atkák fő táplálékát éppen ezek az elhalt hámsejtek teszik ki. Naponta egy ember által elhullajtott mennyiség egymillió atka táplálására elegendő. Az atkák jelenlétét környezetünkben akár hasznosnak is ítélhetnénk, azonban a jelentős allergén hatása miatt sok ember számára az egyik leghaszontalanabb élőlénnyé vált.
A matrac az egyik legpiszkosabb tárgyunk. Életünk harmadát azon töltjük.
Az ágybetét a kórok egyik legfőbb hordozója, amit a házipor atka illetve annak ürüléke okoz, kíváló élőhelyet biztosítanak számukra az éjszaka kibocsátott testnedvek, az izzadtság és a „takarosan bevetett ágy“ napközben további kitűnő életteret nyújt a fertőzést terjesztő baktériumok fejlődésének.
Általános nézet, hogy rendszeres ágynemű cserével, alkalmankénti porszívózással ez a gond megoldódik, de ez nem így van: a rendszeres matractisztítás egészségügyi szempontból kiemelkedő fontosságú.